A mai hágai NATO-csúcson a legmagasabb szintű politikai vezetők jóváhagyták a NATO főtitkár javaslatát, miszerint – fokozatos emeléssel legkésőbb 2035-ig – minden NATO-tag GDP-jének 5%-át védelmi kiadásokra kell költeni, az eddigi 2% helyett. A döntést már 2 napja tényként kezeli a sajtó, miután a tagországok vasárnap írásban előre megegyeztek a mai csúcs zárónyilatkozatának szövegéről, hogy a javaslat, ami Trump elnök ötlete, minden ellenkezés nélkül elfogadásra kerüljön a NATO tagországok csúcsvezetőinek Hollandiában tartott mai találkozóján.
««»»
Június 25-én a NATO országok állam- és kormányfői elfogadták azt a NATO programot, ami több mint DUPLÁJÁRA EMELI az eddigi védelmi költségvetést. Ez mit jelent? A kitűzött GDP-arányos 5%-ból 3,5% százalék a tényleges katonai kiadásokra/eszközökre menne (harckocsik, drónok, rakéták, F35 vadászbombázók stb.), míg 1,5% kapcsolódó kiadásokra, mint pl. infrastrukturális beruházások, utak, hidak stb.
32 tagország közül Spanyolország a végsőkig ellenkezett, de végül ők is rábólintottak a tervre, igaz csak úgy, hogy az 5%-os kiadási terv alól saját magukat kivételnek tekintik; Spanyolország mentességét a NATO főtitkárral való levélváltásuk erősíti meg. Érdekesség, hogy a spanyol miniszterelnök azzal indokolta kormányának döntését, hogy “Mi, mint szuveréń ország, úgy döntünk, hogy nem tesszük ezt meg”, valamint a növekedést “aránytalannak és szükségtelennek” tartja, ellentétesnek az Európai Unió biztonsági és védelmi kezdeményezéseivel, és végső soron összeegyeztethetetlennek a jóléti állam fenntartásával. Nem sokkal később Robert Fico szlovák kormányfő is tett hasonló nyilatkozatot, igaz nem a NATO találkozón (hiszen ott az államfőjük képviselte Szlovákiát), hanem a social medián, ahol a fegyverkezés helyett a költségvetési egyensúlyt és a nyugati életszínvonal elérését emelte ki.
A döntés végül – a spanyolok kreatív értelmezése mellett – EGYHANGÚLAG történt, azt minden tagország jóváhagyta, ideértve a “békepárti” kormányfőnket is. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is beállt a (csata)sorba, és elfogadta azt a stratégiát, hogy – talán nem túlzás – egy újabb “hidegháborús időszakban” robusztus védelmi költségvetéssel, a nyugati világ katonai szövetsége ismét a területvédelem szempontjait előtérbe helyezve még jobban felfegyverezze magát. Ki ellen? Nem leplezett módon elsősorban a sokak – főként baltiak, lengyelek – szerint közelgő orosz katonai fenyegetéssel szemben, amit egyébként a NATO főtitkár is többször hangoztatott, illetve a NATO zárónyilatkozatba is bekerült.
Nyilvánvaló, hogy költségvetési szempontból e nagy horderejű döntés Magyarországnak a legrosszabbkor jött, hiszen hazánk nyakig el van adósodva, majdnem zéró a gazdasági növekedés, a korrupció megbénítja a gazdaságunkat és a társadalmunkat.
Kormányunk az innovációba és a humán tőkébe szinte semmit nem fektet be, ellenben a jövő évi választási költségvetésével újabb százmilliárdokat, a választási kampányköltség-limit eltörlésével százmilliókat/milliárdokat vesz ki a magyar adófizetők zsebéből. Mindeközben egyre súlyosabb a megélhetési válság Magyarországon.
Az európai társadalomtudósok közül többen vallják, a jóléti állam modellje a békeprojekt szerves része. Ez nem valami luxus, vagy olyasmi, ami jó, ha jól mennek a dolgok, és amit könnyen el lehet dobni, mint ballasztot, ha rosszul mennek a dolgok; éppen ellenkezőleg, minél rosszabbra fordulnak a dolgok, annál fontosabb a szociális védőháló. És éppen hogy a válság idején kell befektetni ebbe.
Zárásként: Ahogy a “forrásban lévő béka” példázata mutatja, a béka nem ugrik ki a fazékból, ha lassan melegítik alatta a vizet. Vajon 15 éve regnáló kormányunk tényleg azt gondolja, hogy mi sem vesszük észre, ahogy a felelőtlen költekezések, Európa-rekorder korrupció, dilettáns gazdaságpolitika ELVISZIK AZ OKTATÁSRA, EGÉSZSÉGÜGYRE, szociális biztonságra szánt pénzt?
Forrás: https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_236705.htm
Lakos Eszter 
Hozzászólás